[LAP TETEJÉRE]

Bevezető

Párizs a világ négy legjelentősebb városának egyike, a világ egyik vezető gazdasági és kulturális központja. Több jelentős nemzetközi szervezet (OECD, UNESCO) is Párizsban székel. Története során a divat, a művészet és a szórakozás meghatározó szerepet játszott, máig a divat fővárosaként tartják számon. A városképet a Szajna uralja, mely kettészeli a várost, és amelyet 37 híd tarkít. Híres múzeumai és épületei mellett a divat és a művészetek vonzzák a legtöbb embert. A világban Párizs a legnépszerűbb úticél a turisták körében több mint 30 millió évi látogatóval.

[LAP TETEJÉRE]

Történelem

[LAP TETEJÉRE]

Ókor

A mai Párizst Kr. e. 250-ben alapították a kelták Parisii néven. Ekkor Párizs még csak egy kis halászfalunak számított. A vélemények megoszlanak arról, hogy az első telepesek az Ile-de-Cité területén, vagy a mai Nanterre helyén hozták-e létre társadalmukat. Párizs később római uralom alá került, bár az itt élők Kr. e. 52-ben felkelést szerveztek a rómaiak ellen. A rómaiak Lutetia néven hozták létre településüket, melynek központja a Cité lett. A római uralom alatt Párizs lakossága jelentős növekedésnek indult, és a rómaiak ide is elhozták vívmányaikat. A 3. század folyamán a Párizs helyén lévő Lutetia felvette a kereszténységet. Párizs mai elnevezését (Paris) 212-ben nyerte el, egy helyi törzs nevéről. Az 5. században Párizs felszabadult a római uralom alól, ekkor viszont félő volt, hogy Attila, a hun fejedelem megtámadja a várost.

[LAP TETEJÉRE]

Kora-középkor

Röviddel azután, hogy Párizs megmenekült Attilától, újabb fenyegetéssel kellett szembenéznie: 464-ben I. Childeric, egy frank törzs királyának uralma alá került. Ebben az időben Párizs egy tipikus, és meglehetősen népes középkori városnak számított, de 585-ben egy katasztrofális tűzvész jelentősen megviselte. A Karoling királyok birodalmuk központját Párizsból Aachenbe tették át, és Párizst "elhanyagolták", így Párizs sokat szenvedett viking fosztogatók támadásaitól. A Karoling királyok gyengesége végül a püspökök uralmához vezetett. 885-ben Párizst komoly támadás érte: norvég vikingek 700 hajóval, és 30 ezer emberrel támadták a várost, de a 10 hónapos ostrom ellenére nem tudták elfoglalni, többek között Erős Róbert Anjou gróf, és fia, Odo, Párizs grófja segítségének köszönhetően. 987-ben Odo unokaöccsét, Charles Hugh-t Franciaország királyává választották, aki Párizst Franciaország fővárosává tette.

[LAP TETEJÉRE]

Középkor, kora újkor

IV. Henriktől származik a híres idézet, miszerint "Párizs megér egy misét", amit azért mondott, hogy a párizsiak elfogadják őt királyuknak. IV. Henriknek, a Valois királyoktól eltérően Párizsban volt a rezidenciája, és jelentősen fejlesztette Párizst: kibővítette a Louvre-t, és megépítette a Pont Neuf hidat, amely ma Párizs legrégebbi, ma is álló hídja, valamint palotákat (Place des Vosges, Place Dauphin) , és kórházakat építtetett. A király huszonhárom merényletkísérlet után 1610-ben egy katolikus vallási fanatikus keze által lelte halálát. XIII. Lajos 8 évesen lett Franciaország királya. Az uralmat édesanyja gyakorolta, majd nagykorúsága elérése után sem ő, hanem Cardinal Richelieu lett az igazi uralkodó, aki megerősítette a királyi hatalmat. Uralkodása alatt Párizs jelentős változásokon esett át: megépítette a Palais Royalt, és újjáépítette a Sorbonne-t. 1643-ban XIV. Lajoshoz került a hatalom, aki szintén fiatalon, 5 évesen lett király, és 1648-ban rögtön egy lázadással kellett szembenéznie. A Napkirály alatt Franciaország a legnagyobb pompájában ragyogott. XIV. Lajos hatalmas építkezésekbe kezdett, Párizst Franciaország Rómájává akarta tenni. Ennek ellenére a napkirály nem Párizsban, hanem Versaillesban lakott. Ekkor Párizsnak kb. 500 ezer lakosa, és 25 ezer háza volt. A Napkirály utódja, XV. Lajos is öt évesen került hatalomra. A 18. század derekától Párizs egyre inkább a nyugati világ intellektuális és kulturális központja lett, többek között Párizs szalonjaiból indult világhódító útjára a felvilágosodás eszméje. XVI. Lajos idejében Párizs ha lehet, még nagyobb presztízsre tett szert, és a művészet, a filozófia, és a tudományok vitathatatlan központjává vált. Ennek ellenére a város a hét éves háború, és az amerikai függetlenségi háborúban való francia részvételnek köszönhetően gyakorlatilag csődben volt. Párizs köré 1784 és 1791 között új fal épült, hogy könnyebb legyen behajtani az adókat. Az 1788-as katasztrofális aratási szezon még egy lapáttal rátett a gondokra, és a városban zavargások kezdődtek - gyakorlatilag éhséglázadás tört ki.

[LAP TETEJÉRE]

A nagy francia forradalom

A francia forradalom Párizsban kezdődött. A lázadók lerombolták a Bastille-t, melynek helyét ma is csak vonalak jelzik Párizs belvárosában. A Bastille ostromát a franciák ma is ünneplik, július 14.-én tűzijátékkal, és katonai díszszemlével. A tömeg később megtámadta a Tüllériákat, és meggyilkolta a királyi családot. A hatalom a Danton, Marat, és Robespierre által vezetett kommün kezébe került. A következő hónapban Párizsban 2000 embert gyilkoltak meg, mindenkit, akiről azt gondolták, hogy az új rend ellenségei lehetnek. 1792 szeptember 22.-e hivatalosan a monarchia végét, és a francia köztársaság kezdetét jelentette. 1794-ben a forradalmárok 6 hét alatt 1300 embert végeztek ki, már nem csak a rendszer ellenségeit, hanem azokat is, akik úgy gondolták, hogy nem elég radikálisok, pl. Dantont, vagy Camille Desmoulinst. A kommün ezzel elvesztette erkölcsi támogatását, így a mérsékeltek vették át a hatalmat, akik Robespierre-t, és szövetségeseit guillotine alá küldték. Hatalmukat nem tudták megszilárdítani, a királyságpártiak felkelését is csak egy fiatal haditiszt, Bonaparte Napóleon segítségével tudták leverni. Hálájuk jeléül ezután Napóleont Olaszországba küldték, majd később hadisikerei utáni népszerűségét kihasználva Napóleon átvette a hatalmat.

[LAP TETEJÉRE]

19. század

Bastille Napóleon alatt Franciaország jelentős haderővel rendelkezett. A hadvezér 1804-ben a Notre Dame-ben császárrá koronáztatta magát. Mint a korábbi királyok, ő is "francia Rómaként" képzelte el Párizst. Nagy emlékműveket épített, köztük sok római építmények másolata volt. Napóleon britek, osztrákok, és oroszok elleni harcai sikeresnek bizonyultak, de az orosz telet már nem tudta legyőzni. 1814 március 31-én Párizs orosz uralom alá került - 400 év alatt ez volt az első alkalom, hogy Párizs egy idegen ország uralma alatt legyen. A Napóleon után uralkodó XVII. Lajos, és X. Károly visszaállította a királyságot. Egy 1830-as felkelés után a király a tömeg számára elfogadhatóbb Lajos Fülöp lett. Az ipari forradalom felgyorsította Párizs növekedését: ekkora már 900 ezer lakosa volt, mellyel Európa 2., és a világ 3. legnagyobb városává vált. Ebben az időben épült a Diadalív is. A lakosság nagy része azonban szörnyű körülmények között élt, ráadásul egy 1831-es kolerajárvány 19 ezer embert őlt meg. Az elégedetlen Párizsiak tüntetésekbe kezdtek, és 1848 február 22-én, mikor a tüntetők közé lőttek, elkezdődött az újabb forradalom, és Lajos Fülöp után megalakult a második francia köztársaság. A választások után azonban egy konzervatív kormány került hatalomra, amely ellenzett bármilyen reformot, így újabb felkelés tört ki, amely 5000 ember halálával végződött. 1848 végén újabb választásokat írtak ki. A győztes Louis-Napoleon Bonaparte lett, a korábbi császár unokaöccse. Igen jelentős többséget, a szavazatok 75 százalékát szerezte meg, de nem elégedett meg azzal, hogy egy egyszerű elnök legyen: 1851 december 3.-án III. Napóleon néven császárrá koronázta magát. Napóleon uralma alatt alakult ki Párizs mai formája. 1853-ban megbízta Baron Haussmannt a város modernizálásával. Haussmann lebontotta Párizs óvárosának nagy részét, és széles, egyenes sugárutakat, és körutakat álmodott. A Bois de Vincennes ekkor vált közparkká. Napóleon poroszok elleni vereségével létrejött a harmadik francia köztársaság. Szeptember 19.-én a porosz seregek bevonultak a városba, és számos látványosságot katonai célokra használtak fel - a Louvre pl. fegyverraktár lett. A porosz uralom alatti 4 hónapban éhezés lett úrrá: a párizsiak különféle állatokat ettek, még az állatkert állatait is elfogyasztották, kivéve a majmokat, mivel úgy tartották, hogy azok az emberek rokonai. Párizs 1871 január 28-án szabadult fel, de az új kormánnyal szemben ismét lázadások törtek ki. A harmadik köztársaság idején Párizs ismét fénykorát élte, számos új híres párizsi épület épült, többek között az Eiffel-torony, a Moulin Rouge, és 1900-ban Párizs megindította metróhálózatát.

[LAP TETEJÉRE]

20. század

Az I. világháború kitörése után félő volt, hogy Párizs ismét német uralom alá kerül. A város végül megmenekült, és az azóta elhíresült történet szerint taxival vitték a harcmezőre a párizsiakat. A párizsiak hedonesztikus életstílusának egy rövid időre vége szakadt, Párizst rendszeresen bombázták az ellenséges repülőgépek. A második világháborúban Párizs, Franciaország nagy részéhez hasonlóan Hitler uralma alá került. Párizs ennek ellenére megmaradt a fények városának, és sértetlenül átvészelte a II. világháborút. Sok párizsi elfogadta a megszállókat, és még örültek is az új üzleti lehetőségeknek. Hitler, látva vereségét, von Choltitzot, a város kormányzóját Párizs elpusztítására kötelezte, aki azonban megtagadta a parancsot.

[LAP TETEJÉRE]

A modern Párizs

A háború óta a legvéresebb esemény Párizsban az 1961-es Párizsi Mészárlás volt, amikor a rendőrség megtámadta az algériai tüntetőket, akik közül 200-an halálukat lelték. Algéria függetlenségének elnyerése után kb. 700.000 francia települt vissza, nagy részük Párizsba, ami új lakónegyedek építését tette szükségessé. Az 1968 májusi zavargások, és sztrájkok végül a De Gaulle rezsim bukásához vezettek. Gaulle alatt épült Párizs számos modern, és sokak által csúnyának tartott épülete, a Montparnasse torony, a Pompidou központ, később megkezdődött a La Défense negyed építése is. A nem is olyan távoli múltban pedig a Louvre piramisokkal bővült. 2001 márciusában a párizsiak új polgármestert válaszoltak, és ezzel ők, és a polgármester, Bertrand Delanoe történelmet írtak. Nem csak azért, mert Delanoe az első baloldali polgármester 1871 óta, hanem azért is, mert ő lett az első vállaltan meleg férfi, aki magas poziciót tudott elérni a francia közéletben.
2005. október 27-én súlyos zavargások törtek ki Párizs egyik külvárosi részén, melyek több más párizsi külvárosra, majd más francia városokra is átterjedtek. A zavargások 20 éjszakája alatt a csőcselék 8973 autót gyújtott fel, fel, és a rendőrség 2888 embert tartóztatott le.

 

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Eiffel-torony

Az ipari forradalom jelképe mára Franciaország szimbólumává vált. Gustave Eiffel alkotása mindig az érdeklődés középpontjában állt, de nem mindig a feltétlen dicsőítés tárgyaként. Volt idő, mikor le akarták bontani, majd 1964-ben műemlékké nyilvánították. Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. A torony összmagassága 322 m, ebből maga a torony 300 m, fölötte 22 m-re magasodik egy tévéadótorony. Első emelete 58, második emelete 116, a harmadik 276 m magasban van. A XIX. század végére felgyorsult az ipari fejlődés, az építészet is új technikai megoldásokat fejlesztett ki, és a világ számos országban kísérleteztek óriási épületek emelésével, mik sorra vallottak kudarcot. Már-már úgy tűnt, hogy nincs is használható megoldás, mikor Gustave Eiffel mérnök Franciaországban makacsul kitartott meggyőződése mellett, hogy lehet magas, kecses épületet emelni, mi nem csak szép, de praktikus is. Váltig állította, hogy egy konstrukció önmagában is szép, ha maradéktalanul megfelel a rendeltetésének. 1884 végére egy olyan 300 méter magas rácsos szerkezetű torony tervét készítette el, melyben minden egyes részlet alakját és helyét a teherviselésben, az erőjátékban ráháruló szerep - a szerkezeti funkció - határozza meg. Tette mindezt kizárólag azért, hogy bemutathassa az acél felhasználásából adódó szinte korlátlan lehetőségeket. Épp akkor történt, hogy a francia forradalom száz éves évfordulójára, az 1889. évi párizsi Világkiállításra tervpályázatot írtak ki, melyre a francia mérnök is nevezett Maurice Koechlin svájci mérnök és Emile Nougier társaságában. A több száz beérkezett pályázat közül az ő tervük nyerte el a kivitelezés jogát, melynek vezetője Eiffel lett. Zsenialitása nélkül ma nem állhatna a torony.

Az építkezés 1887. január 28-án kezdődött el. A torony építmény hihetetlen sebességgel épült: havonta 12 méterrel lett magasabb. Az építkezésen csak az elemek összeszerelése folyt, azok mindegyike a Levallois-Perret-i üzemben készült, és onnan szállították a helyszínre. A munkálatokat éjjel-nappal ellenőriző vállalkozónak az építkezés munkásainak zajos sztrájkjával is szembe kellett néznie, mivel a sajátságos körülmények között végzett munka bére nem tükrözte a vállalt veszély mértékét. Eiffel, akinek csak egy gondolat járt a fejében: határidőre elkészíteni a művet, elfogadta és megadta az annak idején túlzottan magasnak számító béreket. 1888. július 14-én elérték a második emeletet, 1889. március 31-én pedig befejezték a harmadikat. Május 15-én a tornyot megnyitották a nagyközönség előtt, amely el volt ragadtatva nemcsak a kilátástól, de az „ultragyors” és teljesen újszerű hidraulikus felvonóktól is. (Ezeket azonban tíz év elteltével ki kellett cserélni. Az új, 2. emeletig üzemelő, korszerű lifteket, amelyek az 1980-as évek végéig üzemeltek, a Five-Lille vállalat magyar származású építészmérnöke, Korda Dezső tervezte.) A világkiállítás hat hónapja alatt a torony 2 millió látogatót fogadott. Ahhoz képest, hogy előzőleg milyen polemizálás folyt róla, elsöprő sikert aratott. Az építmény első három szintje a nyilvánosság előtt is nyitva áll, mert az első emeleten remek éttermet rendeztek be a Világkiállítás alatt, ami ez az első számú vendéglőnek számított Párizsban. A második szintet - 116 méter magasságban - tudományos kísérletek színhelyének szánták, ám később a Le Figaro szerkesztősége foglalta el. A harmadik emeletről pedig csodálatos kilátás nyílik Párizsra.

Megközelítés: Gyalog a Szajna-parton. 6-os metró: Bir Hakeim megálló. 8-as metró: École Militare megálló. RER C: Champ de Mars, Tour Eiffel megálló.

[LAP TETEJÉRE]

Louvre

A Louvre-t körülbelül 1200 körül építették erődnek, később a XVI. században újjáépítették, majd királyi palotának használták. Múzeumként 1793-ban kezdett működni. 1980-ban Mitterand ideje alatt rendbehozták, és egy 21 méteres üvegpiramist építettek a közepére. A Louvre-hoz stílusában egyáltalán nem illő üvegpiramis megosztja a párizsiakat: sokan szeretik, és telitalálatnak érzik, sokak szerint viszont elcsúfították a több száz éves épületet. A világ leglátogatottabb (2006-ban 8.3 millió látogatóval), és egyben egyik legnagyobb, legérdekesebb, és leghíresebb múzeuma több, mint 350 ezer műtárgyat tartalmaz. A múzeum központi tere a Napóleon- csarnok, ahonnan felvonóval lehet eljutni a múzeum különböző részeibe. A Louvre három különálló részre tagolódik, a keleti Sully-, a déli Denon-, és az északi Richelieu- szárnyakra. Érdemes a bejáratnál elvenni egy ingyen térképet, mert bár a fő látnivalókat nyilak jelzik, térkép nélkül könnyen eltéved az ember.
A múzeum körbejárását érdemes a középkori Louvre-t bemutató kiállítással kezdeni. Itt bemutatják Fülöp Ágost erődjének romjait. A földszinti Sully- és Richelieu- szárnyban láthatók a keleti régiségek, többek között Hammurappi törvénytáblája, a világ első jogi irata, és a mezopotámiai szobor, az imádkozó Ebih-il. A Sully-szárny déli oldalán található a híres Milói Vénusz, melyet 1820.-ban vásárolt meg a francia kormány a görög Milosz- szigetről. A földszinti Denon-szárnyban látható az etruszk szarkofág a heverő házaspárral, illetve az olasz szobrok részlege, ahol megtalálhatók Michelangelo szobrai is. Az első emeleti Denon- szárnyban több más olasz festő (Tiziano, Tintoretto, Raffaello stb.) remekműve mellett látható a Louvre büszkesége, a Mona Lisa. Ugyancsak az első emeleten látható a Nagy Galéria, melyben neves francia művészek (Delacroix, Géricault stb.) mellett El Gréco és Goya képei is megtalálhatók. A Richelieu- és Sully-szárny második emeletén a képeké a főszerep. Itt láthatók Rembrandt festménye a Bethsabé fürdője illetve Jan Vermeer, A csipkeverőnő című portréja is.
Külön szárnyban három további gyűjtemény is látható. A Musée de la Publicité plakátgyűjteménye mintegy 100 ezer darabból áll. A középkortól napjainkig láthatók hirdetések, plakátok. A Musée des Arts Décoratifs az iparművészet korszakaiba enged betekintést. A középkortól az art deco-ig mutatja be az iparművészet fejlődését falikárpitokon, bútorokon keresztül. A Musée des Arts de la Mode et du Textile a párizsi divat alakulását követi nyomon a 16. századtól napjainkig. A múzeumban 16 ezer kosztüm, 30 ezer textilminta és 35 ezer divatkellék látható.  A szebbnél szebb képeket, szobrokat és antik tárgyakat nézve számítsunk rá, hogy a Mona Lisa és a Miloi Vénusz körül állandóan akkora tömeg lesz, hogy aki nem elég kitartó, az csak a kép tetejét láthatja. Bár tilos fényképezni, mindenki fotózik, úgyhogy még a kevésbé bátrak is készíthetnek néhány fotót.

Megközelítés: Gyalog a Szajna partján. 1-es metró: Palais Royal, Musée du Louvre, vagy Louvre-Rivoli. megálló. 14-es metró: Pyramides megálló (némi gyaloglással)

[LAP TETEJÉRE]

Musée d'Orsay

A múzeum egy valaha vasúti pályaudvarként szolgáló épületben kapott helyet. Tárlata 1848-tól 1914-ig készült, főként francia, köztük impresszionista műalkotásokat tartalmaz. Olyan művészek munkái vannak itt, mint Monet, Manet, Renoir, Cézanne, Pisarro, vagy Van Gogh. Az érdekes kiállítás mellett maga az épület is igen figyelemre méltó: az Orsay egy átalakított, korábban lebontásra ítélt vasútállomás épületében található. Az átalakítási munkálatok 1986-ra fejeződtek be. A hatalmas terek, és a fény így rendkívül érdekes kulisszát teremtenek a műveknek.

Megközelítés: Gyalog a Szajna partján. 12-es metró: Assemblée Nationale megálló (némi gyaloglással). RER C: Musée d'Orsay megálló.

 

[LAP TETEJÉRE]

Champs-Élysées

Párizs reprezentatív sugárútján, a 2 km hosszú Champs-Élysées-n minden valamirevaló márka képviselteti magát csillogó üzleteivel. A világ leghíresebb utcájaként, és leggyönyörűbb sugárútjaként Európa legdrágább bérleti díjaival találkozhatunk itt: egy 1000 négyzetméteres üzlethelyiség bérléséért évi 1,25 millió dollárt kell fizetni. A sugárút számos világhíres eseménynek is helyt ad: itt van a világ leghíresebb kerékpárversenyének, a Tour de France-nak a befutója, itt vonulnak végén július 14.-én, a leghíresebb francia nemzeti ünnepen, Európa legnagyobb katonai parádéja, a díszszemle keretében a katonák (2007-ben már magyarok is), és a gépesített hadi egységek, és hatalmas ünnepségek vannak itt a francia sport sikereikor, pl. amikor a francia labdarúgó-válogatott éppen világbajnokságot, vagy Európa-bajnokságot nyer, vagy épp újévkor. Érdemes nappal, és éjjel végigmenni a Champs-Élysées-n, és magunkba szívni a semmihez sem hasonlítható hangulatot, és a sugárút pezsgését.

Megközelítés: Gyalog a Szajna partján, a Concorde tértől, vagy a Louvre-tól, a Tüllériák kertjén át. 1-es metró: Champs-Elysées Clemencau, vagy Concorde megálló. 8-as metró: Concorde megálló. 13-as metró: Champs-Élysées Clemencau megálló.

[LAP TETEJÉRE]

Nôtre Dame

A katedrális nem csak Párizs, de az egész ország szimbóluma. Történelme szorosan összekapcsolódik a francia történelem fontos eseményeivel. A gótikus építészet remekművét 1163-ban kezdték építeni, és 1345-ben fejezték be. Az öthajós építmény egyszerre több mint 6000 hívőt képes befogadni. A belső részen lenyűgöző rózsaablakokat láthatunk. A hatalmas, 7800 sípos orgonát bár felújították, még mindig nem működik rendesen. A Notre Dame tornyaiba, fárasztó lépcsőzéssel ugyan, de fel lehet menni, ahol vízköpő szörnyek mellől élvezhetjük a párizsi panorámát. A 402 lépcsős túrán 2 pihenőhely is van, és megtekinthetjük a Notre Dame nagyharangját is.

Megközelítés: Gyalog a Szajna partján, a Notre Dame a Cité-n áll. 4-es metró: Cité megálló. 1-es metró: St-Michel megálló.

[LAP TETEJÉRE]

Sainte-Chapelle

A templom a gótikus építészet egyik csúcsa. A kétszintes imahelyet 1246-ban kezdték építeni, és az építkezés mindössze 2 éven belül, 1248-ra befejeződött. Az egyhajós kápolna két különlegessége miatt híres. Az egyik a kétszintes megoldás, amelyre igen kevés példát találunk a középkori templomépítészetben. (Az alsó kápolna az udvari nép részére készült, a felső közvetlenül a palotával volt összekötve). A másik a felső kápolna hatalmas rózsaablaka és 15 hatalmas, színesüveg-táblája, amelyek ószövetségi jeleneteket, Krisztus életének eseményeit, Szent Helénát, Szent Lajost és az Apokalipszist ábrázolják.

Megközelítés: Gyalog a Szajna partján, a Saint-Chapelle a Cité-n áll. 4-es metró: Cité megálló. 1-es metró: St-Michel megálló.

[LAP TETEJÉRE]

Diadalív

A monumentális emlékművet Párizs egyik meghatározó jelképének és a császár ókori Róma iránti rajongása kifejezésének szánták. A Charles de Gauelle közepén álló Párizs ldiadalív a napóleoni háborúk alatt elesett franciáknak állít emléket, és itt található az ismeretlen katona sírja is. Az 51 méter magas, és 45 méter széles diadalív a világ 2. legnagyobb, és Európa legnagyobb ilyen jellegű építménye. Az Arc de Triomphe építése 1810-ben kezdődött, de, többek között, Napóleon bukása miatt, csak 1836-ra fejeződött be. A Diadalív, számos más párizsi látnivalóhoz hasonlóan, csodás kilátóhely is. Lifttel, vagy 284 lépcső megmászása után érhetünk fel a tetejére, ahonnan élvezhetjük többek között a hihetetlenül szimmetrikus, és szabályos párizsi városfelépítés látványát.

Megközelítés: Gyalog a Szajna partján, majd a Concorde téren, és a Champs-Élysées-n át juthatunk el a diadalívhez. 1-es, 2-es, 6-os metró, és RER A: Charles de Gaulle - Étolie megálló.

[LAP TETEJÉRE]

Pompidou központ (Beaubourg)

A szokatlan épület a '70-es években készült, a modern és a kortárs művészet támogatására és bemutatására, az akkori köztársasági elnök, Pompidou kezdeményezésére. Az Eiffel-torony, és hasonló látványosságok mellett talán meglepő, hogy ez az épület az egyik leglátogatottabb hely Párizsban. Szokatlanságát a külsejére helyezett szerkezeti elemek és közműberendezések adják. Az épület földszintjén ideiglenes kiállításokat lehet látni. A negyedik és ötödik szinten van kiállítva a Modern Művészeti Múzeum több mint 40 000 munkájának harmada. A központban működő könyvtárnak 2500 folyóirata van, köztük számos angol nyelvű újság és magazin. Találhatók itt mozik, CD- és videóközpont, táncos és színházi előadásokra alkalmas helyek. A központ előtti tér híre már kevésbé jó, ugyanis hemzseg kábítószerárusoktól és zsebesektől.

Megközelítés: Gyalog a Szajna partján a Louvre felől, majd követve a Pompidou központ irányába mutató táblákat. 4-es metró: Les Halles megálló. 11-es metró: Rambuteau megálló. 1-es, 4-es, 7-es, 11-es, 14-es metró: Chatelet megálló. RER A, B, D: Chatelet-Les Halles megálló.

[LAP TETEJÉRE]

Panthéon

Az épület 1758-tól 1789-ig épült. Korábban templomként működött, ma híres temetőként funkciónál. Itt nyugszanak Franciaország legnagyobb alakjai, köztük Voltaire, Rousseau, Victor Hugo, Marat, Dumas, és Émile Zola. Homlokzatát a római Pantheon mintájára alakították ki, a neoklasszicizmus korai példájának tekinthető. Különböző pletykák szerint Voltaire földi maradványait vallási fanatikusok 1814-ben ellopták, de ez nem igaz. A találgatások azt eredményezték, hogy a filozófus sírját 1897-ben felnyitották, hogy eloszlassák a kételyeket, és megállapították, hogy holtteste még mindig ott van.

Megközelítés: RER B: Luxembourg megálló. 12-es metró: Notre-Dame des-Champs vagy Rennes megálló, kis gyaloglással.

[LAP TETEJÉRE]

Sacré-Coeur

A bazilika a város legmagasabb pontján, a Montmartre-on helyezkedik el. 1873-ban, a Párizsi Kommün után merült fel építésének ötlete. 1919-ben készült el, neoromán stílusban. a francia-porosz háborúban elesett francia katonák emlékére épült, akik lelki üdvéért még ma is folyamatosan imádkoznak a bazilikában. A Sacré-Coeur belső tere nem olyan szép, mint számos más párizsi egyházi épületé, de a hangulat, a kilátás, és a Sacré-Coeur külső homlokzata miatt kihagyhatatlan látnivalónak számít.

Megközelítés: 2-es metró: Anvers, vagy Pigalle megálló. 12-es metró: Abesses, Jules Jofrin, vagy Pigalle megálló. A metrómegállóktól lépcsőn, Montmartrobus-szal, vagy libegővel juthatunk fel a hegytetőre, és a Sacré-Coeurhöz.

[LAP TETEJÉRE]

Moulin Rouge

A Pigalle-on, a Montmarte mellett található a világ leghíresebb mulatója, amely 1889-ben épült. Többek között La Goulue, Josephine Baker, és Frank Sinatra is felléptek a híres szórakozóhelyen. A Moulin Rouge-ról 1952-ben és 2001-ben készült filmeket is Oscarra jelölték. Ha nem csak kintről szeretnénk megnézni a szórakozóhelyet, hanem egy műsort is végigülnénk, akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, és a Moulin Rouge weboldalán előre helyet foglalni.

Megközelítés: 2-es metró, 12-es metró: Pigalle megálló.

[LAP TETEJÉRE]

A La Défense-negyed

Párizs modern üzleti negyede modern, de mégis a francia eleganciával felvértezett felhőkarcolókkal, és újszerű szobrokkal, és egyéb műalkotásokkal. Az Európai Unióban ebben a negyedben található a legtöbb 150 méter feletti felhőkarcoló, és egyben ez Európa legnagyobb üzleti negyede is. A felhőkarcolók, mivel külvárosba települtek, nem rontják el Párizs látképét.  A La Défense negyedbe tervezett Tour Generali felhőkarcoló ugyanakkor 318 méteres magasságával csak 6 méterrel fog elmaradni az Eiffel-torony magasságától, és még több 300 méter közeli, vagy azt meghaladó felhőkarcolót is terveznek ide. Az első La Défense-beli épület, az Esso torony az 1960-as években épült, és azóta is folyamatosan épülnek a La Défense felhőkarcolói. Érdekesség, hogy itt nem látható egy darab autó se: az autók teljes mértékben a föld alatt közlekednek, és föld alatti garázsokban állnak meg.
A negyed egyik fő látványossága az 1982-től 1990-ig épült Grande Arche, amely pontosan Párizs "régi" diadalívével egy vonalban áll. Az új diadalív majdnem pontosan egy kocka: 108 méter széles, 110 méter magas, és 112 méter mély, egyesek szerint 4 dimenziós hiperkockához hasonlítható. Lifttel fel lehet menni a tetejére, ahonnan élvezhetjük a kilátást.

Megközelítés: 1-es metró, RER A: La Défense megálló.

[LAP TETEJÉRE]

Invalidusok

Az Invalidusok megépítését 1670-ben XIV. Lajos határozta el. Funkciója hadikórház volt, valamint, hogy otthont nyújtson a sérült, és hajléktalanná vált katonák számára. A 13 hektáros területet elfoglaló, több épületből álló komplexum a francia klasszicista építészet mesterművének számít. Eredeti funkciójában ma is működik, ezen kívül hadtörténeti múzeumnak ad helyet. Az Invalidusokban nyugszik II. Napóleon, és családja, valamit több francia háborús hős síremléke is itt található.

Megközelítés: Gyalog a Szajna partján. Metró: 8-as, 13-as vonal: Invalides állomás.

[LAP TETEJÉRE]

Tuileriák kertje

A Tuileriák kertjét 1564.-ben alakította ki Medici Katalin palotája előterében, hogy Toscanara, szülőhazájára emlékeztesse. Egy évszázaddal később XIV. Lajos kertésze, André Le Nôtre rendezte át egyenes kerti utakkal és nyírt bokrokkal. Ekkoriban nyílt meg a kert a nagyközönség előtt, s hamar divatos korzó lett. Az 1990-es években aztán újra átrendezték a parkot, s lejtős terasszal és zártkerttel bővítették.

[LAP TETEJÉRE]

Carrousel-diadalív

A diadalív Louvre és a Tuileriák parkja között, a középkori lovasbemutatóról elnevezett place du Carrouselen áll. Hajdan a Palais des Tuileries kapujaként szolgált, egyúttal a napóleoni Grande Armée dicsőségét . A Carrousel-diadalív három kapuját a két oldalon négy-négy vörös márványból készült korinthoszi oszlop fogja közre, amelyek tetején a Grande Armée egy-egy katonatípusának szobra áll, míg a reliefek Ulm kapitulációját, az austerlitzi ütközetet, a müncheni és a bécsi bevonulást, a két császár (Napóleon és I. Ferenc) találkozóját és a pozsonyi békekötést örökítik meg.

[LAP TETEJÉRE]

Királyi Palota

A Palais Royal-t Richelieu bíboros építtette, aki 1624-től Franciaország miniszterelnöke volt. Halála után a palota az államé lett. Ebben az épületben nőtt fel a későbbi Napkirály, XIV. Lajos. A 18. században Orléans hercegei költöztek a palotába, akik a szerencsejáték és prostitúció fellegvárává tették azt. Lajos Fülöp pénzszerzés céljából üzleteket építtetett a palota köré, majd ezeket borsos áron bérbe adta. Ma a Palais Royal a Kultuszminisztérium székhelye. Központi udvarában 250 fekete-fehér csíkos oszlopcsonk áll, az árkádok alatt pedig szakboltok sorakoznak, melyek érmét, ólomkatonát, antik tárgyakat kínálnak.

[LAP TETEJÉRE]

Városháza

A Hôtel de Ville díszes épülete a városházának ad otthont. Ez a 19. századi épület annak a 17. századi városházának a helyén áll, melyet 1871.-ben leromboltak a Kommün hívei. A palota büszkesége a Díszterem (gyakran rendeznek itt banketteket, fogadásokat), a rengeteg csillár és a csodás lépcsőház. A középkorban a terület a kivégzések helyszíne volt, ma azonban már semmi sem emlékeztet erre. A palota előtt álló tér kellemes sétahely, este a szökőkutakat és az épületet is kivilágítják.

[LAP TETEJÉRE]

Opera (Palais Garnier)

A Palais Garnier-t, az Opera épületét Charles Garnier tervezte. Belső terében rengeteg az arany és a márvány, lépcsőháza pedig igazi díszszemlévé teszi a nézők bevonulását. Nézőtere öt szintes, és ellepi az arany és a bársony. A mennyezetet Chagall festette ki 1964.-ben. Egy botrány is kapcsolódik az Operaház épületéhez. 1896.-ban az egyik előadáson a 6 tonnás csillár leszakadt, és egyenesen a nézőtérre zuhant. A belépőjeggyel a könyvtár és a múzeum is megtekinthető, ahol partitúrák, portrék és jelmezek tekinthetők meg.

[LAP TETEJÉRE]

Vendôme-tér

A Place Vendôme Párizs egyik legszebb köztere. A teret 1699.-ben Colbert építtette a Napkirály, XIV. Lajos tiszteletére. A Place Vendôme mértani középpontjában ezért eredetileg XIV. Lajos lovas szobra állt, később ennek a helyére Traianus oszlopának másolatát állították. Jelenleg olyan luxus-ékszerészek és formatervezők üzletei szegélyezik a teret, mint Bulgari, Cartier vagy Dior. Emellett a téren áll a J. P. Morgan Bank és a Ritz Hotel is.

 

[LAP TETEJÉRE]

Montparnasse-torony

A Montparnasse látképét az 59 emeletes toronyház a Tour Montparnasse uralja. Tetőteraszáról csodás kilátás nyílik Párizsra, de csak az menjen fel, aki bírja a magasságot, és a gyors liftben sem lesz rosszul. A toronyház mellett fekszik a Place du 18 Juin 1940, amit arról a napról neveztek el, mikor De Gaulle tábornok, az emigráns francia kormány vezetője rádióüzenetben szólt a német megszállás alatt álló franciákhoz.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Rodin Múzeum

Auguste Rodin az impresszionista szobrászat legnagyobb hatású képviselője. Rodin élete végén, 1916-ban teljes vagyonát a francia államnak adományozza azzal a kikötéssel, hogy létesítsenek állandó múzeumot műveinek. A Rodin Múzeum végül abban a házban kapott helyet, melyet 1906 óta bérelt a művész. Ez a múzeum őrzi azóta is Auguste Rodin szobrász legtöbb művét.

[LAP TETEJÉRE]

Chaillot-palota

A Jardin du Trocadéro szökőkútja és aranyszobrai (innen nyílik a legjobb rálátás az Eiffel- toronyra) mellett áll a neoklasszicista Palais de Chaillot, melyet 1937-ben a világkiállításra építettek. Alaprajza az 1878-as világkiállítás ideiglenes épületéét, a Trocadéroét követi, félkörívben rendeződő amfiteátrumot formáz. Az épületben három múzeum és egy színház kapott helyet. A nyugati szárnyban a Musée de la Marine található, ami a franciák tengerjáró hagyományaiba enged betekintést. Számos hajómakett látható itt, közöttük csatahajókkal, szkúnerekkel, halászbárkákkal. Megtekinthetők továbbá a régi idők navigációs eszközei és hajóépítő-műhelyei is. A tárlat központi műtárgya egy díszesen faragott, aranyozott bárka. Szintén a nyugati szárnyban látható a Musée de l'Homme, ahol a világhírű maja, azték és afrikai gyűjtemény látható.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók Párizs környékén

[LAP TETEJÉRE]

Versaille palotái

Mielőtt Versailles megépült helyén vadászterület volt az erdő fái között. Emiatt szerette meg XIV. Lajos, a Napkirály ezt a helyet ahol apja, XIII. Lajos 1624-ben egy vadászkastélyt építetett a tavakkal, fákkal és nádasokal szegélyezett mocsaras területen. Később szóba került ennek az épületnek a lebontása. 1666-ban néhány hónappal a spanyol infánsnővel kötött házassága után a fiatal XIV. Lajos úgy döntött az édesapának oly kedves vadászkastélyt mégsem bontatja le, hanem újjáépíti. Képzeletében már formálódott a modell melyet minden áron követni akart. Rengeteg híres festőt dekoratőrt hívatott meg. Úgy tűnt Versailles túl költséges az ország kincstárának, de Lajos hajthatatlan volt. A költségek végül 1684-ben közel nyolcmillió frankra rúgtak. A központi kastély mellett áll a Nagy -Trianon, a park északi végében pedig a Kis- Trianon. Az épületegyüttes része Marie- Antoinette tanyája is, és a park is fényűző látványt nyújt. Akinek csak egy napja van Versailles-ra jól gondolja meg, mit szeretne mindenképpen megnézni, mert a rengeteg látnivaló között elveszik az ember.

[LAP TETEJÉRE]

Disneyland

Disneyland Párizstól 32 kilométerre keletre fekszik. Évente kétszer annyian látogatják, mint a Louvre-t. A belépőjegy árában minden benne van, minden játékra korlátlanul fel lehet ülni. A park öt tematikus részlegre oszlik, melyekhez külön éttermek, látnivalók és üzletek tartoznak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Saint Denis, székesegyház

A legelső tisztán gótikus épület. 1122-től épült Suger apát tervei alapján, 1140-ben szentelték fel. Párizs közvetlen közelében található, a francia királyok temetkezési helyeként is szolgált. A hosszház nem készült el az apát idején. Suger tervei a különleges fényhatásokat hivatottak az egyház szolgálatába állítani. Saint Denis ereklyéit felhozta a templomba és óriási díszítésekkel látta el a templomot, mint például a nagy színes üvegablakok. A tömör falak helyett támpilléres rendszert alakított ki. Főhomlokzata rózsaablakos, 3 béletes kapuval és toronnyal ellátott. 1237-ben átépítést kezdtek rajta. 1240-1244 között új szentély épül

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos

[LAP TETEJÉRE]

Külképviseletek

Franciaország magyarországi nagykövetsége

Francia Nagykövetség és Konzulátus

Elérhetőség: 1062 Budapest, Lendvay utca 27.

Telefon: (00 36 1) 374 11 00

Fax: (00 36 1) 374 11 40

 

Magyarország franciaországi nagykövetsége

Magyar Köztársaság Nagykövetsége

7 square de Vergennes 75015 Párizs

Tel.:33 1 56 36 07 54, 33 1 56 36 02 53

Magyar Köztársaság Konzulátusa

92 rue Bonaparte 75006 Párizs

Tel.: 43 54 66 96

 

[LAP TETEJÉRE]

Beutazás

[LAP TETEJÉRE]

Vízum

Bizonyos külföldieknek kötelező a vízum franciaországi repülőtéri tranzitnál is. Ha Ön európai uniós (EU) tagállam (kivéve Franciaország) vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) egyik tagállamának állampolgára vagy az EU, illetve az EGT egyik tagállama (kivéve Franciaország) állampolgárának családtagja, az Európai Unió jogainak speciális előírásait kell alkalmazni: Az EU vagy EGT tagállamainak állampolgárainak nem kell beutazási illetve tartózkodási vízumot kérniük, bármilyen hosszú legyen is az ott-tartózkodásuk. Az EU, illetve az EGT egyik tagállama állampolgárának családtagjaira (házastárs, kiskorú vagy eltartott gyermek, eltartott felmenő) ugyanolyan utazási szabályok vonatkoznak, mint a többi, velük megegyező nemzetiségű külföldire.

[LAP TETEJÉRE]

Vámszabályok

Az Európai Unión belüli áruforgalom nincs korlátozva, ha a termékeket az Unión belül vásárolták. Azonban van néhány kivétel:

Dohány: 3200 cigaretta, 400 szivarka, 200 szivar vagy 1 kg dohány

Égetett szesz: 10 liter

Bor: 90 liter

Sör: 110 liter

Pezsgő: 60 liter

Tetszőleges mennyiségű pénz vihető be és ki az országból, de a 7600 eurót meghaladó összeget jelenteni kell.

 

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

[LAP TETEJÉRE]

Autóval

Aki Párizsban jár, az inkább kerülje az autózást. A sok dugó, kevés parkoló és a városi benzinkutak hiánya megnehezíti az autósok dolgát. Aki azonban mégis az utazás ezen formája mellett dönt, az nagyon ügyeljen a szabályok betartására. A maximális megengedett sebesség 50 km/h, a biztonsági öv használata kötelező. Ittas vezetésért és gyorshajtásért szigorú büntetés jár, csakúgy, mint a tilosban való parkolásért (elvontatják az autót). Ha találtunk parkolóhelyet (a parkolók nagy része fizetős) az autóban ne hagyjunk semmilyen értéket szem előtt. Aki kölcsönözni szeretne autót, az készüljön fel a borsos árakra. A kölcsönzés feltétele az egy évnél régebbi jogosítvány és a betöltött 23. év (hitelkártyás fizetésnél 21 év).

Taxi

Párizsban szinte mindig lehet taxit kapni, közel 500 taxiállomás van a városban. A taxik három tarifazónában működnek, a fizetendő összeget az óra jelzi. Fontos, hogy csak olyan taxit intsünk le, melynek fehér lámpa világít a tetején. A lámpa nélküli kalóz taxikkal könnyen pórul járhat az ember.

 

[LAP TETEJÉRE]

Busszal

Budapest - Párizs buszjáratok:

http://www.volanbusz.hu/search_int.php?search=1

Párizs buszközlekedése

Rengeteg buszt látni Párizs utcáin, de a közlekedés a gyakori dugók miatt így lassabb. A megállókat fekete-fehér bagoly jelzi. Jegyek a sofőrnél, illetve a metróállomásokon válthatók, mivel a metróra és a buszokra azonos jegy érvényes. Fontos, hogy a jegyet a buszon érvényesíteni kell (kilyukasztani).

Vonattal

Magyarországról Párizsba a Keleti pályaudvarról lehet eljutni bécsi átszállással. A menetidő körülbelül 20 óra. Az utazáshoz számos kedvezmény vehető igénybe, ezekről érdemes jegyvásárláskor érdeklődni. A hat párizsi vasútállomás mindegyike össze van kötve a metró és a RER hálózattal, illetve a TGV is igénybe vehető, mellyel a közeli városokba is el lehet jutni.

[LAP TETEJÉRE]

Repülővel

Párizsnak két nagy nemzetközi repülőtere is van, a Charles De Gaulle és az Orly repülőtér. A Charles De Gaulle repülőtérre érkeznek az Air France járatai. Innen vonattal, busszal illetve taxival lehet bejutni a városba. A RER vonatai 5:00 és 23:45 között negyedóránként járnak a reptér és a végállomás, a Gar du Nord illetve a Châtelet földalatti-állomás között. Az átlagos menetidő negyvenöt perc. Ha a buszt szeretnénk igénybe venni két járat közül is választhatunk. Az egyik a Roissy buszjárat, mely a Rue Scribe- ig közlekedik. A járat 6:00 és 23:00 között negyedóránként indul, menetideje 45-60 perc. A másik az Air France buszjárata, mely a Porte del Maillol illetve a Charles-de-Gaulle Etoile metróállomásig közlekedik. Ez a járat 12 percenként indul 5:40 és 23:00 között. A legkényelmesebb, és persze legdrágább mód a taxizás. A menetidő fél és egy óra között mozog a forgalomtól függően. Az árat a taxióra alapján szablyák, de elképzelhető, hogy a poggyászért, vagy nagyobb tárgyakért felárat számítanak. Az Orly repülőtérről szintén vonattal, busszal és taxival juthatunk a városba. Aki a vonatot választja, az készüljön fel, hogy először kisbuszra kell szállnia, hogy az Orly vasútállomáshoz érjen. A RER vonatai 5:50 és 22:50 között negyedóránként indulnak. Menetidejük az Austerlitz megállóig körülbelül fél óra (További megállók: Pont Saint- Michel, Quai d?Orsay). Az Orlybus a Place Debfert- Rochereau-ig közlekedik 6:00 és 23:30 között 10-12 percenként. Az automata vonat az Antony megállóig közlekedik 5-8 percenként. Menetideje fél óra. A buszt választók az Air France járataival utazhatnak az Invalidusokig vagy a Gare Montparnasse-ra. A járatok 20 percenként indulnak, menetidejük 30 perc. Taxival az út forgalomtól függően 20-40 perc.

[LAP TETEJÉRE]

Helyi közlekedés

[LAP TETEJÉRE]

Metró

A párizsi metró (RATP) a világ egyik legrégibb hálózata, mely 14 vonalból áll, s több mint 300 megállója van. Az egyes vonalakat a számok, színek és a végállomások nevei különböztetik meg. Aki gyorsan szeretne eljutni céljához, mindenképp a metrót használja, mivel a RER mellett ez a leggyorsabb és leghatékonyabb közlekedési eszköz (5:30 és 00:30 között közlekedik). Ráadásul gazdaságos is, hiszen a metrójegy addig érvényes, míg az utas ki nem lép a kijáraton, tehát egy jeggyel időkorlát nélkül lehet utazni és átszállni. A metróra és a buszokra azonos jegy érvényes, de a buszokon a jegy csupán egyetlen utazásra jogosít.

[LAP TETEJÉRE]

RER

A RER Párizs helyi érdekű vasútja, melynek járatai össze vannak hangolva a metróval. A vonatok 12 percenként járnak 5:30-tól éjfélig. A RER menetjegyért elég borsos árat kérnek, ezért érdemes 10 darabos gyűjtőt, vagy bérletet venni, mert így jókora összeg takarítható meg.

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank, posta, telefon

[LAP TETEJÉRE]

Bank

A bankok nyitvatartása a párizsi régióban: hétfőtől-péntekig 10h-17h

Bankkártya:

A legtöbb áruházban, szállodában és étteremben használható. A kereskedők minimális költséget számolnak fel. Ha bankkártyáját elveszti, mielőbb hívja a bank által megadott telefonszámot.

Pénzváltás:

Pénzt váltani egyes bankfiókokban, pénzváltóhelyeken és postahivatalokban, vagy áruházakban, pályaudvarokon, repülőtereken és turistahelyek közelében lehet. Vigyázat: az árfolyam ugyan fix, de a jutalék változó, amelynek egyértelmű feltűntetése kötelező.

 

Posta

A postahivatalok általában reggel 8-tól este 7-ig vannak nyitva. Felbélyegzett képeslapot, levelet a városszerte elhelyezett sárga postaládákba is be lehet dobni. Bélyeget trafikban, postán, esetenként a szállodák recepcióján lehet vásárolni.

[LAP TETEJÉRE]

Telefon

A francia telefonszámok mindegyike 10 számjegyű. Párizs és Île de France telefonszámai 01-gyel kezdődnek. Az ingyenes számok minden esetben 0800-zal kezdődnek, az összes többi 08-cal kezdődő szám emelt díjas. A nyilvános fülkék vagy érmével vagy telefonkártyával (ez a gyakoribb) működnek. A visszahívható fülkéket kék csengő jelzi.

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos telefonszámok:

Mentők: 15
Tűzoltók: 18
Rendőrség: 17
Nemzetközi hívások operátora: 00 32 12
Általános információk Párizsról (angolul): 08 92 68 41 14
Közlekedési információk (metró, RER, busz): 08 92 68 77 14
Vasúti információ: 08 92 35 35 35

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás

[LAP TETEJÉRE]

Nyitvatartás

Az üzletek általában reggel 9-től este 6-ig, 7-ig vannak nyitva. A jelzett időpontokon túl néhány üzlet dél és kettő között, szombaton és vasárnap zárva tart. Az élelmiszerboltok egy részének hosszabbított nyitva tartása van, és általában egész hétvégén nyitva vannak. A népszerűbb turistalátványosságoknál lévő butikok, boltok minden nap nyitva vannak. A nagyáruházak a hét minden napján 9-től este 10 óráig vannak nyitva.

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlási tanácsok

A bohókás tervezők üzletei a Montmarte utcáin találhatók, míg fiatalos utcai viseletet inkább Les Halles-ban találunk. A vastag pénztárcájú urak fellegvára a 7. kerület, ahol elegáns öltönyöket lehet kapni. Az eredeti ötvösmunkák és ékszerek megszállottjainak pedig Saint- Germain-ben van a helyük. A város egyik leghíresebb útja a Champs- Elysées, amely a 20. század elején egyet jelentett a csillogással és a divattal. Az egyes kerületek árukínálatát az ott lakó nemzetisége is nagyban meghatározza. Azért a kis butikok mellett találunk nagyobb áruházakat, plázákat is.

[LAP TETEJÉRE]

Jellemző árak

A párizsi árak igen nagy szórást mutatnak, így a vékonyabb pénztárcájúak is megtalálják számításukat. A közlekedés viszonylag drága, de sokféle kedvezmény vehető igénybe. A városi múzeumok ingyenesen látogathatók, az országosakért fizetni kell, de itt is különféle kedvezményeket lehet elérni. A Múzeumkártya kiváltásával az összes állami múzeum ingyen látogatható, ára 2 napra 30 euró (4 napra 45 euró, 6 napra pedig 60 euró). Aki Disneylandbe is szeretne ellátogatni, az váltsa meg jegyét az interneten, így olcsóbb. Az étkezésen is lehet spórolni, ha nem a szállodában reggelizünk, hanem a sarki kávézóban, ebédelni pedig a szupermarketek büféiben is tudunk.

[LAP TETEJÉRE]

Biztonság

Híre ellenére, Párizs közbiztonsága jónak számít. Utcai támadások errefelé nagyon ritkán fordulnak elő. Ez, többek között, a párizsi rendőrség példás, és rendkívül hatékony munkájának és az utcákon jelenlévő igen nagy számú rendőrnek köszönhető. Zsebtolvajlásokkal ugyanakkor találkozhatunk, tehát érdemes a pl. a magyar fővárosban is megszokott óvintézkedéseket megtennünk ennek elkerülése érdekében.

[LAP TETEJÉRE]

Egészség

Orvosi ellátás

Az Unió állampolgárai a franciákéval megegyező ellátásra jogosultak. A magyaroknak ki kell váltaniuk az Európai Egészségbiztosítási kártyát (az OEP-nél). Ez fedezi az orvosi ellátás költségeit (kivéve a magánpraxisokat és a gyógyszerek árát). Érdemes emellett teljes körű utazási és egészségbiztosítást kötni. Fontos tudni, hogy a kezelések árát utólag térítik meg.

 

Hálózati feszültség

A szabvány a 220 V-os hálózati feszültség, ennek ellenére van, ahol a feszültség csupán 110 V. A franciák ugyanolyan kerek konnektordugót használnak, mint mi.

 

[LAP TETEJÉRE]

Borravaló

Az éttermekben, bár az árban benne foglaltatik a felszolgálási díj, illik egy csekélyebb összeget az asztalon hagyni (maximum 5%). A pincér megszólítása minden esetben Monsieur, a pincérnőé Madmoiselle (ha idősebb, akkor Madame). Taxizáskor a legközelebbi egész euró összegre illik kerekíteni.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Kisszótár

[LAP TETEJÉRE]

Általános kifejezések

Jó napot kívánok!	Bon jour!
Szia! (elköszönésnél)	Salut!
Viszontlátásra!	Au revoir!
XY-nak hívnak.	Je m'appelle XY.
Igen	Oui
Nem	Non
Kérem!	S' il vous-plaît!
Köszönöm!	Merci!
Elnézést!	Excusez-moi!
Sajnálom.	Je suis désolé.

[LAP TETEJÉRE]

Számok

1	un/une
2	deux
3	trois
4	quatre
5	cinq
6	six
7	sept
8	huit
9	neuf
10	dix

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás, élelmiszer

[LAP TETEJÉRE]

Szállás

Jó napot kívánok!	Bon jour!
Szia! (elköszönésnél)	Salut!
Viszontlátásra!	Au revoir!
XY-nak hívnak.	Je m'appelle XY.
Igen	Oui
Nem	Non
Kérem!	S' il vous-plaît!
Köszönöm!	Merci!
Elnézést!	Excusez-moi!
Sajnálom.	Je suis désolé.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szórakozás

 

Jó napot kívánok!	Bon jour!
Szia! (elköszönésnél)	Salut!
Viszontlátásra!	Au revoir!
XY-nak hívnak.	Je m'appelle XY.
Igen	Oui
Nem	Non
Kérem!	S' il vous-plaît!
Köszönöm!	Merci!
Elnézést!	Excusez-moi!
Sajnálom.	Je suis désolé.

 

[LAP TETEJÉRE]